Bonanza bútorok, tálaló, székek. A fülemben csengenek ezek a nevek a 70-es évek kapcsán. Bár akkoriban még igen csak kisgyerek voltam és nagyon nem érdeklődtem a térrendezés, a design iránt, de valami biztosan már ott elkezdődött. 

Aztán felnőttem és valahogy úgy hozta az élet, hogy sem nekem, sem a közeli családomban nem volt Bonanza bútor. Mint tudjuk, fordulatok pedig léteznek, így kora tavasszal egy bontás során a padlásról előkerült az a bizonyos szék.

Szerintem Bonanza, vagy ha nem, akkor valamiféle rokona lehet. Próbáltam az internet segítségét kérni a pontos beazonosításhoz, de ezt az íves támlájú változatot nem találtam meg egyetlen képen sem.

Bátran állíthatom, hogy ha az ember keze ügyébe kerül egy régebbi kor produktuma, legyen az mondjuk egy bútor, erősen elsodorja egy nosztalgikus érzés, főleg, ha kapcsolódik korábbi életéhez.

A 70-es évek bútorainak nézegetése egy érdekes, mosolyt ébresztő helyzet volt most számomra.Szóval adott volt a fotón látható szék, amit egy időre félretettem, de tervem volt vele. Aztán hirtelen tört rám, hogy átfestem.

Semmi faxni, csak egy gyors, lendületes átszínezés volt az elképzelés, de magam sem tudtam teljesen pontosan a megoldást. Az alapszín adott volt, amit már a múlt heti bejegyzésben, a  négyfiókos komód átfestésénél láthattatok is. Így újra előkerült a bézses árnyalatú festéket rejtő doboz, az ecset, egy darab csiszolóvászon. 

A fotón az első réteg festése után látszik a finoman megcsiszolt felület. Természetesen maradéktalanul nem jött le a régi festékréteg, de nem is volt célom. Sőt, meg is akartam mutatni, hogy az bizony létezett! Ezt majd később...A száradásra néhány percet kellett várni, de persze addig sem voltam egyedül.

Legtöbbször lelkes közönség kíséri az átalakítási folyamatokat. A lelkesedés erősen áthat még fotón is, csak huzamosabb ideig kell nézegetni, hogy ráérezzünk. ;-)Két réteg felvitele után jöhettek a színes ecsetnyomok. Adott hangulatomnak megfelelően választottam a színeket és teljesen spontán, szétszórtan, egymást fedve festéknyomokat hagytam a szék támláján.

Az eredeti terv az volt, hogy csak bizonyos "húrokat" festek be színnel, de teljesen és az egyik lábat is valamelyik "húrszínnel", de hasonlót már láttam, így elvetettem.Közelről az ecsetnyomok még száradás előtt.Száradás után pedig kapott egy semleges viaszréteget.Teljes, új pompájában a szék, amely - remélem rövid időn belül - elfoglalja végleges helyét.

Már évekkel ezelőtt kialakítottunk egy kinti, "kerti" konyhát a kemence főszereplésével, egy félig fedett résszel, ahol szeretnék egy hangulatos étkező helyet összerakni. Egyelőre még gyűjtögetem és "összeöltöztetem" a darabokat.... Karcolatok, azaz a lábak közelről. Miután megszáradt a festék, bizonyos helyeken visszacsiszoltam belőle úgy, hogy előtűnjön az eredeti felület és ilyen karcos legyen. Úgy tűnik, az idei nyarat a bútorfestés tölti ki nálam. Már kész a következő terv is....

Lakberendezési, térrendezési ötletekkel, inspirációval itt is találkozhattok:

TÉRKOMPONÁLÓ KREATÍV

A bátrabbak pedig már a PINTERESTEN is elérhetnek.