Falevelek az íróasztalon
Avagy egy irattartó őszi díszletben
Biztosan nem csak én gondolom úgy, hogy nagyon hirtelen váltott az időjárás forró hangulatából néhol már kellemetlenül hűvösre. Úgy tűnik, itt az ősz visszafordíthatatlanul.
Azért ennek az évszaknak a szépségeit sem szabad figyelmen kívül hagyni, mint például a színeit. Érdemes becsempészni a formákon, színeken keresztül otthonunkba. Ha alaposan belegondolunk, ezer lehetőséget kínál ez az időszak egy különös hangulat megteremtéséhez.
Személy szerint örökös harcban állok a papírokkal. Kisebb-nagyobb halom vesz körül állandóan és bizony nincs mindig időm azonnal szelektálni, így egy időre félreteszem a papírkupacot.
A napokban éreztem, hogy a lakás több pontján gyülekező papírhalmokat meg kellene fékezni, így jutott eszembe a régebben begyűjtött natúr fa irattartó.
A díszítésén gondolkodva egyből a falevelek jöttek képbe. Gyerekkoromban egyik kedvencem volt a levelek fonák oldalával nyomdázni. Maszkolószalaggal leragasztottam az irattartót, ezzel kijelölve mindig egy darabot, amivel éppen dolgoztam. A díszítéshez barnás, okkeres színeket használtam. Ez tetszőleges, mindenki hangulata, saját színvilága szerint választhat a színekből.
Az volt a célom, hogy strukturált, mintás, színes, egymástól eltérő felületdarabokat hozzak létre. Ehhez kőhatású pasztát is használtam az akrilfestékek mellett.A kijelölt területre került tetszőlegesen a kőhatású paszta, illetve a színes akril festék. A tartó belsejét elefántcsont színnel festettem ki.A különböző színű pasztákat egy spatulával vagy festőkéssel vihetjük fel a felületre. Érdemes keverni a színeket a márványos hatás érdekében.A paszták alá fa felületen nem szükséges alapozót használni, egyből kerülhet a tárgy felszínére. Miután megszáradt az anyag, csiszolható, sőt, kezelhető antikoló pasztával a "kövesebb" hatás érdekében. A száradást hajszárítóval gyorsíthatjuk is.Úgy gondoltam, hogy a még puha anyagba a levél fonák oldalával "nyomdázok", hogy még plasztikusabb legyen a felület, illetve az "őszi díszlet" valóban érvényesüljön.Jól látszik az erezet a kőhatású pasztában.A festékes, pasztás felületek száradása után szedhetők le a szalagok.Ha valaki nem szeret improvizálni, nyugodtan előre rárajzolhatja a díszítendő területeket a fára. Én a látvány alapján döntöttem a további felosztásról, miután eltávolítottam a maszkoló szalagot.A spatula, a festőkés segítségével különböző felszínt is kialakíthatunk.Két színből kevert anyagba került a nyomat.Erezet a kőhatású pasztában. Kicsit felidézi a valódi köveket, amelyekben évezredek alatt belekövesedett az élőlények váza, növények erezete.Ha minden "rekeszt" kitöltöttünk a tervezett színnel, anyaggal, nyomattal, még korántsem készült el a tartó. A fotón látszik, hogy eléggé élesen elválnak egymástól a részek, ezért én óvatosan összecsiszoltam finom szemcsés csiszolóvászonnal az egészet. Különösen vigyázva a pasztába nyomott erezetnél.
Végül piros, narancs akrilfestékkel lefestettem két levél fonák oldalát, így nyomdáztam rá a leveleket elszórtan az egész irattartóra.
Majd az egészet kezeltem viaszpasztával, ami visszafogottan fémes csillogást adott a színeknek és a nyomatnak. A képek bizonyítják, hogy izgalmas felületek keletkeztek a különböző anyagok és technikák társításával.
Anyagok és technikák találkozása. Akrilfesték, kőhatású paszta, levélnyomat és levélnyomda együttese a fotón.
A levélnyomatot belecsempésztem a tartó belső felébe is. Igaz, ez nem mindig fog látszani, de érdekesebbé tette a látványt.
A történet itt nem ér véget, mivel élmény volt az elkészítés folyamata és a látvány is ütős, készül még a mintadarab mellé egy-két irattartó.
Érdemes kipróbálni a festékek, színek, paszták keverését. Ha eddig még nem, akkor a színekkel, formákkal való játékba most biztosan beleszeret, aki kipróbálja.
Ha a fotókon láthatókon kívül is kedvet kaptatok otthonotokat díszítő tárgyak létrehozására, várlak máskor is a blogon.
Lakberendezési, térrendezési ötletekkel, inspirációval itt is találkozhattok:
A bátrabbak pedig már a PINTERESTEN is elérhetnek